Intézménymutató:
Brassai Samuel Elmeleti Liceum (Kolozsvar)
2008. február 5.
Czika Tihamér aggodalommal olvasta a Románia Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tanügyi törvénymódosító javaslatait. A magyar oktatás Romániában lassan az egyházak kezére kerül. Ő ezt nem tartja jónak, de véleménye nem köthető az RMDSZ-hez. Európában a szekuláris oktatás már több száz éves hagyománynak számít. Czika szerint az oktatás és a tudomány „államosítása”, szekularizálása volt az a tényező, amely elindította az utóbbi 300-400 év tudományos, technológiai, orvostudományi művészeti felvilágosodását, kibontakozását. A magyar közösség azonban visszafelé halad. Sepsiszentgyörgyön a jó teljesítményű állami Székely Mikó Kollégiumot lassan kiszorítja a Református Kollégium az épületből. Ugyanilyen gondokkal küzd Kolozsváron a Báthory és a Brassai is. Az egyházak visszakapják az épületeiket, majd lassan elsorvasztják az állami iskolákat bennük, és a sajátjaiknak adnak helyet. Kolozsváron a legjobb óvoda az unitárius óvoda. Egy barátja jó óvodába szeretné adni a gyerekét, de azt már nem szeretné, hogy ilyen zsenge kortól indoktrinálják. Szórványvidéken szinte elképzelhetetlen kisebbségi oktatás az egyházak nélkül. Javasolják, hogy a vallásoktatás legyen kötelező a középiskolában is. Czika szerint felháborító, hogy egy szülőnek közjegyzői nyilatkozatot kell most is leadnia, hogy elemi és gimnáziumi osztályokban ne kötelezzék a gyerekét vallásórára. Javasolják, hogy a felekezeti tanintézmények teljes állami támogatásban részesüljenek. Ugyanakkor pedig olyan szintű autonómiát kérnek ehhez, ami a cikkíró szerint elfogadhatatlan. Sokan attól félnek, hogy a román állam nem garantálja az anyanyelvű oktatás fenntartását, autonómiáját, fejlesztését. Ez a félelem Czika szerint alaptalan. Van magyar államtitkár a Tanügyminisztériumban, több erdélyi tanfelügyelőség elnöksége vagy alelnöksége magyar, „több magyar iskolát sikerült az utóbbi 18 évben létrehozni, mint amennyi valaha is létezett Erdélyben”. /!/ A cikkíró szerint az egyházak által visszakapott épületek a közösség közvagyonát képezik, nem az egyházak saját vagyonát. Czika szerint a kisebbségi magyar oktatásnak nagy többségében szekulárisnak kell maradnia. /Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 22.
Nem érez olyan mély ellentmondást az állami és felekezeti oktatás között, mint ahogy a sajtóvita nyomán az olvasókban kialakulhatott, pedig világi iskolában tanít, írta Kassay Ildikó /Brassai Sámuel Elméleti Líceum/. Többek között az önismeret hiányára utal az is, hogy túlzott elvárásokat tápláltak az egyházakkal szemben. Ezt mindenképpen indokolta az a nemzetmentő szerep, amit az egyház Trianon után, de különösen a kommunizmus éveiben felvállalt. Az esélyegyenlőség elve az iskolák tanári karának a megválasztása során csorbul, írta a hozzászóló. Az egyházi iskolák vezetőinek jogukban áll megválasztani tanáraikat, míg az állami intézmények vezetőinek nincs. Ezért hátrányos helyzetben vannak az állami iskolák. Ezt megszüntetni csak úgy lehet, ha a világi iskolák is megválaszthatnák alkalmazottaikat. Remélhető, hogy a készülő tanügyi törvény áttörést hoz ebben a vonatkozásban. A legnehezebb probléma itt mégis az állami intézmény zavartalan működéséhez szükséges iskolaépület biztosítása ott, ahol az egyház nem teszi ezt lehetővé. Ki lehetne dolgozni egy olyan példaértékű modellt, amely az ugyanabban az épületben működő egyházi és világi iskolák együttélését szabályozná. /Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum matematika szakos tanára: Kié az iskola? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Előzmény. Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2008. március 10.
Élre törne a magyar tannyelvű intézmények ranglistáján a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Kósa Mária igazgatónő úgy véli, az iskola történetében az egyik legnagyobb fordulópontot az 1977-es tanügyi átszervezés hozta: ekkor alakították mechanikai profilú ipari líceummá a tanintézetet, és csupán az 1990–1991-es tanévtől kezdődően működhetett újra gimnáziumként. „A kolozsvári magyar tannyelvű intézmények közti versenyben, egy nem hivatalos ranglistán még mindig a harmadik helyen állunk, mert még mindig ipari líceumként könyvel el a kolozsvári közvélemény: az első a Báthory István Gimnázium, a második pedig az Apáczai Csere János Gimnázium” – mondta az intézményvezető. A gimnáziumban jelenleg 649 diák tanul, hét elemi, nyolc V–VIII. osztályt és tizenkét IX–XII. osztályt működtetnek. Az iskola tanulói már első osztálytól tanulják az angol nyelvet, ötödik osztálytól heti három órában. Az Unitárius Egyház az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a Kossuth utcai (1989. december 21. sugárút) ingatlanát, és a Brassai Sámuel Gimnáziummal egy épületben működteti – immár tizenötödik éve – a János Zsigmond Unitárius Teológiai Líceumot is. Visszaszolgáltatott épületről lévén szó, az önkormányzat nem támogatja az épületjavítási munkálatokat, így a tatarozáshoz szükséges pénzkeretet a szponzorok, valamint a szülői bizottság hozzájárulása biztosítják. Az unitárius püspökséggel megegyeztek abban, hogy az épületet korlátlan ideig használhatják, havi bér ellenében. /Gyergyai Csaba: A hírnév visszaszerzése a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2008. május 19.
Családias hangulatban tartották meg május 16-án Kolozsváron a negyedik bogáncsos nemzedék búcsúfellépését a táncegyüttesnek otthont adó Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. Könczei Csongor koreográfus ismertette a Bogáncs történetét és búcsúzó nemzedékének tevékenységét. /S. B. Á. : Bogáncsbúcsú a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2008. május 26.
Kolozsváron a Báthory István Líceum adott otthont május 24-én a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Áldás, népesség mozgalom keretében szervezett vetélkedőjének, melynek célja a családközpontú életszemlélet közvetítése. A döntőbe továbbjutott gyerekek június 7-én a Brassai-líceumban mérik össze tudásukat Erdély további 11 településéről érkező versenyzőkkel. /Müller Kati, Erdélyi Családszervezetek Szövetsége Adj, király, katonát! – másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2008. június 12.
Cs. Gyimesi Éva számára evidens, hogy itt maradnia „igazi kaland volt, irracionális opció, teljesen érzelmi értékpreferencia mindazzal szemben, amit az ésszerűség elve diktált volna. ”Ballagások évada van. Ő a negyvenöt éve érettségizett korosztályhoz tartozik, ezen belül pedig a kolozsvári Brassai Sámuel középiskolában érettségizettek közé. Egyik volt évfolyamtársa kérte, írjon szép mottót a szétküldendő meghívóra. Cs. Gyimesi Évának Panek Zoltán prózaíró aforizmaszerű mondata jutott eszébe: „Az életben a legnagyobb kaland: megmaradni ott, ahol születtünk. ”Magyar értelmiségiként a népszolgálat illúziója lett a személyes túlélés hitelesnek látszó alapja. Vajon nem azok döntöttek-e bölcsebben, akik a kivándorlást, a szabadságot és az anyagi biztonságot választották? Közülük sokan összefogtak azért, hogy támogassák az Alma Matert. A Németországban élők például létrehoztak egy alapítványt, aminek a neve ESÖT: Erdélyieket Segítő Ötök Társasága. Évek óta rendszeresen küldik az adományokat. A meghívóra végül ezt a mottót adta: „A ház? A kert? A város? Az otthonérzet nem ezeken múlik. Ami a legfontosabb: lélekben lenni otthon. ”Ez beillik vigasznak is a hontalanságban. /Cs. Gyimesi Éva: Kalandos élet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2008. június 18.
A kolozsvári Brassai Sámuel Líceum negyvenöt éve végzett véndiákjainak találkozója volt, melyet Cs. Gyimesi Éva a számára kedves kolozsvári költőnő, Balla Zsófia lírai definíciójával „Létezési Találkozónak” nevezett. Cs. Gyimesi Évának drága ez az iskola, sokáig vissza-visszajárt a falai közé, hogy találkozzon legkedvesebb tanáraival. A véndiákok többsége ma sikeres mérnök, orvos, vállalkozó itthon és nagyvilágban. A húszéves találkozójukról hangfelvétel készült, erre szekus dossziéjában bukkant rá. A lehallgató tiszt lejegyezte akkori hozzászólását. Ebben arról beszélt, hogy gyakran túlságosan is érzik „a kisebbségi sors hátrányait, de éppen ezért nagyobb szenvedéllyel és lelkesedéssel dolgozunk, tudva azt, hogy magyar nemzetünkkel szembeni kötelességünk erősíteni az életben maradás akarásának érzését. ” Egyik osztálytársa a beilleszkedés nehézségeiről szólt: a Németországban élő mérnök verset hozott magával, a Gyökértelenek című elégiát. /Cs. Gyimesi Éva: „Létezési Találkozó” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2008. augusztus 7.
Idén a moldvai csángók irányába kerekeznek a Pusztuló kövek nyomdokában elnevezésű biciklitúra résztvevői. A túrát Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkésztanára és Szekernyés Réka, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum földrajz szakos tanára szervezi, idén ötödször. Az augusztus 26. –szeptember 6. között zajló túra során a harmincöt résztvevő diák és kísérő – közel 900 km-t biciklizik, miközben biológiai, földrajzi, történelmi, vallási ismereteket sajátít el. Útközben a túrázók megnézik a tordai vallásszabadság templomát, a gerendi kastélyt, a dombói, medgyesi és erzsébetvárosi templomokat, a Gagy menti falvakat, Firtosmartonost, az énlaki rovásírásos műemléktemplomot, a Tolvajos tetői kereszteket, az Úz völgyi világháborús temetőt és emlékművet, az ezer éves határt, a Rákóczi várat, a csángóvidéket és a gyimesfelsőloki csángó kollégiumot is. /D. I. : JZsUK bicatúra ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2008. szeptember 9.
Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium, illetve a Brassai Sámuel Elméleti Líceum épületének tatarozását kezdték meg néhány napja, a polgármesteri hivatal homlokzat-felújító programjának keretében. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondása a Tanügyminisztérium idén is jelentős összegeket fordított az iskolák korszerűsítésére és tatarozására, azonban az egyházi tulajdonban lévő iskolák ebből a támogatásból semmit sem kapnak. A püspök azt is elmondta, hogy az utóbbi nyolc évben sikerült bentlakást és diákétkezdét biztosítani a kollégium diákjai és egyetemi hallgatók számára. /Butyka Anna: Tatarozzák az unitárius kollégiumot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2008. november 20.
A parlamenti választások miatt több hetet várathat magára a sikeres versenyvizsga révén elfoglalt iskolaigazgatói és aligazgatói kinevezések minisztériumi megerősítése. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség összesen hetven igazgatói és aligazgatói állást hirdetett meg, ebből 57-et sikeresen elfoglaltak. Az üresen maradt 13 közoktatási intézményvezetői helyet ideiglenesen kinevezett személyekkel töltik be. A mandátumok négy évre szólnak. Kolozsváron Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója, Káptalan Erna, a Báthory István Elméleti Líceum aligazgatója és Wanek Judit, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum aligazgatója vette sikeresen az akadályokat, s jutottak újabb négyéves mandátumhoz. Vörös Alpár fizikatanár, aki Wolf Rudolf hirtelen bekövetkezett halála óta tölti be az Apáczai-líceum ideiglenes igazgatói tisztségét, most sikeresen versenyvizsgázott. Hasonló helyzetben van Iszlai Enikő magyartanár, aki április végétől töltötte be a Brassai Sámuel Elméleti Líceum aligazgatói tisztségét, sikeres versenyvizsgája négyéves mandátumot jelent. „Az iskola vezető tanácsa felterjeszti a minisztériumba a kinevezésemhez szükséges kérést, remélhetőleg pár héten belül megjön a szaktárca jóváhagyása is, s ezután elkezdhetem négyéves igazgatói mandátumomat” – nyilatkozta Vörös Alpár, aki az egyetem elvégzése óta, 1997-től folyamatosan az Apáczai-líceumban tanít. Az Apáczainak jelenleg 580 tanulója van. /N. -H. D. : Minisztériumi jóváhagyásra várnak az iskolavezetők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2008. december 18.
Színházi élmény középiskolásoktól, nem középiskolás fokon, így lehet minősíteni a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely ifjú művészeit, akik Részletek a bolyongás meséiből címmel léptek föl a múlt hétvégén Kolozsváron a Brassai Sámuel Líceumban. Sikerükben nagy szerepe van Fazekas Misi színésznek, az előadás rendezőjének. /Demeter Ferenc: Osonókról, köszönettel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2008. december 20.
Különös graffitik árasztották el Kolozsvár belvárosát néhány napja. Több épületen – Brassai líceum, magyar főkonzulátus stb. – ismeretlenek Avram Iancu portréját mázolták fel, alatta pedig a felirat: Lupta Continua (= A harc folytatódik). Feltételezhető, hogy mindez nem idegen a felforgatásra is képes szervezetektől – elég emlékezni a március 15-én történt incidensekre. /Falfirkák Kolozsvár-szerte. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2009. április 17.
Április 3–5-e között szervezte meg Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének társszervezésével az idei iskolai évben került sor először a verseny erdélyi döntőjére. Előadást tartott Kádár Edit, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, 2000 óta a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny szervezője, valamint Zsemlyei Borbála, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanársegéde. /Székely Károly: Vetélkedő – Simonyi Zsigmond országos helyesírási versenyt szerveztek a Brassai-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17
2009. április 30.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, találkozott Vasile Timis művelődés- és vallásügyi államtitkárral, akivel a két unitárius kollégium levéltári anyagának problémájáról beszélt. A kolozsvári kollégiumi könyvtár levéltárának egy része megtalálható az Akadémiai Könyvtárban, de a székelykeresztúri esetében csak szóbeszédek alapján indulhatnak el. Székelykeresztúron az unitárius egyház által visszakapott épületben működő Orbán Balázs Gimnáziumnak idén jár le az állam által előírt ötéves kötelező bérleti szerződés, de arra kérték az unitárius egyházat, hogy továbbra is biztosítsa számukra az oktatás feltételeit, amíg elkészül az új iskolaépület. Úgy döntöttek, hogy még egy évig biztosítják az állami gimnázium számára a szükséges termeket. Kolozsváron egy informatív jellegű megbeszélésre került sor, ahol az új egyházi vezetés próbálta átlátni a nemsokára felmerülő problémákat. A kolozsvári ingatlan esetében a bérleti szerződés csak 2011-ben jár le, de megbeszélést kezdeményeznek a Brassai-líceum és az unitárius kollégium vezetőségével a probléma megoldása érdekében. /D. I. : Döntöttek a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2009. május 27.
Május 28-án kezdődik Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceum hagyományos háromnapos rendezvénysorozata, az Apáczai-napok. Tudományos szakköri dolgozatok, különböző vetélkedők és sportversenyek, történelmi filmklub, a Szarkaláb néptáncegyüttes fellépése várja az érdeklődőket. Közben a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban folytatódik a 40. alkalommal megrendezett Brassai-hét. A program igen gazdag, kézműves tevékenységre, Brassai-emlékversenyre és az évkönyv bemutatására, matematikaversenyre, bibliaismereti vetélkedőre is kerül sor. /Folytatódik a Brassai-Hét, kezdődnek az Apáczai napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2009. június 22.
A válságra hivatkozó Oktatási Minisztérium drasztikusan csökkentette az érettségi vizsgákon felvigyázó tanárok javadalmazását, ami miatt a pedagógusok bojkottal fenyegetőznek. Országszerte június 22-én kezdődnek az érettségi vizsgák mintegy 220 ezer végzős számára, a román nyelv és irodalom szóbelivel. A tanügyi szakszervezetek nem buzdítják bojkottra a tanárokat, azt sugallják: mindenki maga döntse el, hogy a kialakult válsághelyzetben részt vesz a vizsgáztatáson vagy nem. Kolozsváron a Báthory-líceum az egyetlen központ, ahol csak magyar gyerekek vizsgáznak. „Egészen pontosan 606 tanulóról van szó, akik a Báthory mellett a Brassai, illetve az Apáczai líceumokból érkeznek” – tájékoztatott Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Háromszéken idén 2121 diák érettségizik hat vizsgáztató központban, számolt be Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Fleischer Hilda, Horváth István, Kovács Zsolt: Érettségi vizsga, félbérért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2009. július 7.
Megközelítőleg ugyanannyi érettségi-fellebbezést iktattak idén Kolozs megyében, mint tavaly: 2008-ban 1300 óvást nyújtottak be, idén pedig 1362-t. A kolozsvári magyar érettségizők jóval a Kolozs megyei átlag felett teljesítettek: esetükben a sikerarány 96,59 százalék, szemben a 76,14 százalékos megyei átlaggal. A kolozsvári magyar iskolák messze a Kolozs megyei átlag fölött teljesítettek, a 411 vizsgázó diákból 397 végzett sikerrel. A Báthory-líceum 121 végzőse közül 120 vizsgázott sikeresen; az Apáczai-líceum 79 végzőse közül 78; a Brassai-líceum 57 végzőse közül 55; a Református Kollégium 60 végzőse közül 57; az Unitárius Kollégium 59 végzős diákja közül 55; a Zenelíceumban 100 százalékos volt a sikerarány, a 12 magyar diák mind átment; a Ghibu-líceum 27 végzőséből csak 23 jelent meg, s 20-nak sikerült az érettségi vizsgája. Szilágy megyében 392 magyar végzős iratkozott be az érettségire, 389-en jelentek meg, a sikeresen vizsgázók száma pedig 349 (86,73 százalék). Beszterce-Naszód megyében a 42 magyar végzős közül 35 sikerrel érettségizett (83,3 százalék), közölte Székely Dávid kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Fehér megyében érettségire beiratkozott 78 magyar diák, a vizsgákon részt vett 74, közülük 71-nek sikerült a vizsgája, a sikerarány 95,94 százalékos, tájékoztatott Szabó Hajnal kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő. /Ferencz Zsolt: Törvénymódosítással változtatható meg az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2009. augusztus 19.
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatott: mindössze 8,48 millió lejt utaltak ki Kolozs megyének iskola-felújítási munkálatok fedezésére, holott legalább hetvenmillió lejre lenne szükség. A polgármesteri hivatal több tanintézetnek, így a magyar tannyelvű vagy magyar tagozatos líceumoknak is juttatott némi pénzt, de csakis a legszükségesebb munkálatok fedezésére. A Báthory-líceumban idén a főépületnek az udvar felőli frontját festik le. Az Apáczai-líceumban ablakokat cserélnek, a megrongálódott tetőcserepek helyett is újat tesznek. A Brassai-líceumban néhány osztálytermet és mellékhelyiséget korszerűsítenek. A Református Kollégiumban négy osztálytermet s az óvodának szükséges termet újítanak fel. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra sincs pénz az iskolák felújítására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2009. szeptember 15.
Több millió gyermek, szülő és pedagógus vett részt szeptember 14-én a tanévnyitó ünnepségeken. Kolozsváron két lakónegyedi iskolában – a Marasti negyedi I. Agarbiceanu és a Monostor negyedi O. Goga Általános Iskolában – gyerekhiány miatt nem indítottak magyar első osztályt. Tanévnyitó ünnepségek voltak a kolozsvári iskolákban, többek között a Báthory-, Brassai-, Apáczai-, O. Ghibu Líceumban, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban és a S. Toduta Zenelíceumban. /Ellentétek jegyében kezdődött a 2009/2010-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
2009. október 21.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium egybeolvasztását szorgalmazza a két iskola közös épületét birtokló unitárius egyház, miután az állami tanintézmény utolsó lehetősége is szertefoszlani látszik a kiköltözésre. A brassaisok szeptemberben még úgy vágtak neki ennek a tanévnek, hogy az egyházzal kötött bérleti szerződés 2011-es lejárta előtt sikerül új ingatlanba költözniük. A „válást” mindkét fél akarta, mert a János Zsigmond Unitárius Kollégium teremigénye a növekvő diáklétszám miatt évről-évre gondot okozott. Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatónője nem tartja megoldásnak a két tanintézmény unitáriusok által szorgalmazott egybeolvadását. A Brassai tanári karának egy része már hajlik a két intézmény egybeolvasztására. /Sipos M. Zoltán: Bekebelezi a Brassait az unitárius egyház? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2009. október 27.
Kolozsváron a Brassai Sámel Líceum az Unitárius Egyház tulajdonába visszakerült épületben működik. Az Unitárius Kollégium évről évre növekedett, természetszerűen fejlődött, ezzel párhuzamosan a Brassai számára mind kevesebb hely, terem maradt. A Brassai vezetősége 2004 óta minden évben írásban is megkereste azokat az illetékeseket, akiktől úgy gondolta, hogy támogatást kaphatna, hogy biztosítsanak egy másik, hasonló épületet. Eddig ezekre a beadványokra írásbeli választ nem kaptak. A Brassai közössége, vezető tanácsa elvi megállapodást kötött, miszerint nem a beolvadást, hanem az új épületbe való költözést választja. A Brassai vezetősége és tantestülete nem vállalja, hogy utcára kerüljenek a Brassai diákjai és tanárai. /Utcára kerülnek a Brassai diákjai és tanárai? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2009. október 28.
Október 19-én Budapesten elhunyt Gáll Dénes, a múlt század második felének egyik legnagyobb kolozsvári tanáregyénisége. Az 1960-as évek elejének Kolozsváron alig akadt olyan magyar szülő vagy diák, aki ne tudta volna, hogy a három legfontosabb magyar iskola élén a két Székely Ferenc és Gáll Dénes áll. Mindegyikük neve korszakot jelöl a szóban forgó iskolák történetében, méghozzá virágkort. Közülük is kiemelkedik a hosszú és gazdag tanári pályát befutó Gáll Dénes alakja. Az 1948-as államosítás után, az évről évre lecserélt igazgatók sorát követően ő hozott állandóságot és új szellemet a Brassai Sámuel Középiskolába. Szülőfalujából, az Udvarhely megyei Újszékelyről 1938-ban került Kolozsvárra, ahol 1947-ben végezte a Tanítóképzőt, majd a Bolyai Tudományegyetemen biológia–kémia szakot végzett. 1956-tól a középiskolában a nappali tagozat alapembere lett, s 1958-ban kinevezték igazgatónak. 1957-ben résztvevője a tanintézet fennállása 400. évfordulója megszervezésének, s együtt ünnepelte a tanári karral a Brassai Sámuel név elnyerését. Gáll Dénes teremtette meg a „brassais szellemet”, évtizedeken át a város első biológiatanárának számított. Igazgatósága idején, 1959-ben az állami használatban lévő amfiteátrum unitárius jellegét úgy mentette meg, hogy a szószéket drapériával takartatta le, s a termet övező püspök- és főgondnok-portrékat híres román és magyar írókról készített rajzokkal fedette be. 1963-ban a Brassai név használatát is (szerencsére csak átmenetileg) betiltották. 1964-től már román aligazgatóval kellett együttműködnie. Diákjait délutánonként külön előkészítette a tantárgyversenyekre, az egyetemi felvételire. Így sokáig a Brassai tanítványai hódítottak megyei, sőt országos viszonylatban a biológia-olimpiákon. 1965 őszén minden indoklás nélkül leváltották az igazgatói tisztségből. 1988-ban, 41 évi szolgálat után nyugdíjazták. A nehéz években áttelepedett Magyarországra, de nem a nyugalmat, hanem az újabb munkalehetőséget kereste: Bicskén pedagógus lett, majd három évig igazgató. A 80. életéve betöltésekor másodszor is nyugdíjba vonult. 58 évet dolgozott a pedagógusi pályán. Gáll Dénes soha sem lett hűtlen városához, iskolájához. Nem volt olyan ballagási időszak, hogy meg ne jelent volna a Brassai falai közt, ha csak tehette minden véndiák-találkozón részt vett. Kívánságára hamvaiban is hazatért, október 24-én őt is befogadta a házsongárdi anyaföld. /Gaal György: Iskolai szellemet és hagyományokat teremtett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2009. október 30.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium, illetve az unitárius egyház képviselői egyezségre jutottak a Brassai-líceum sorsáról: „egyesült erővel lépnek fel azért, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceum múltjához és rangjához méltó, központi épülethez jusson, és ezáltal megőrizhesse önálló jogi személyiségét úgy, ahogyan azt a törvény előírja”. A Brassai-líceumnak az unitárius egyházzal megkötött bérleti szerződése 2011-ben lejár. Az ügyben a két tanintézet az önkormányzat, a tanfelügyelőség és a magyar érdekvédelmi szervezet hatékony támogatását kéri. /N. -H. D. : Egyezségre jutottak a Brassai ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Kolozs megyei RMDSZ-elnök kifejtette: „az önkormányzatnak nem áll lehetőségében épületet biztosítani, mivel ilyen ingatlan jelenleg nincs a birtokunkban. Ezért is javasoltuk a két iskolának, hogy a két tanintézmény közösen próbáljon megoldásokat keresni a kialakult problémákra. ” /Sipos M. Zoltán: Brassai-líceum: mindenki mossa kezeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2009. november 14.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1996 óta részesíti életműdíjban azokat a tanárokat, tanítókat, akik több évtizeden át szolgálták lelkiismeretesen a romániai magyar közoktatást, tájékoztatott Virág Erzsébet, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke. Az életműdíjat az ezredforduló táján nevezték el Ezüst Gyopár-díjnak. A kétévente megrendezett díjátadásra Szovátán kerül sor. Halmos Katalin, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum zenetanára felidézte, a líceum vegyeskara idén áprilisban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját. Nagyon örült az Ezüst Gyopár-díjnak. „Méltán érdemli meg az elismerés szavait Jánossy Sándor, a dési Andrei Muresanu Kollégium nyugalmazott oktatója, a természettudományok tanára” – hangzott el a méltatásban. „Számomra az RMPSZ által adományozott Ezüst Gyopár-díj legalább annyit jelent, mint a Kossuth-díj vagy a Corvin-lánc. Nívós díjnak érzem, és köszönöm azoknak, akik rám gondoltak, mert ez azt jelenti, hogy egyféleképpen gondolkozunk”, mondta Kallós Zoltán néprajztudós, a mezőségi szórvány nagy apostola. Magánvagyonából közvagyon lett: iskolát alapított szülőfalujában, saját házát alakította át bentlakássá, hogy a vidék falvaiban anyagi és lelki szórványban élő magyar gyerekek tanulni tudjanak, fejtette ki Balázs Bécsi Gyöngyvér laudációjában. Kerekiné Magyarósy Ildikó, tordai nyugdíjas tanító megkönnyeztette a laudáció. Szöllősi Ferenc, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum nyugalmazott igazgatója arra most is büszke, hogy ötéves küzdelem után 1970-ben, azaz igazgatása alatt kapta vissza az iskola Brassai nevét. Erdély-szerte először a Brassai rendezett Brassai Hetet, kiosztották a Brassai Nagydíjat és a Brassai Kupát. Váratlanul /Nagy-Hintós Diana: Oktatás – Öt Kolozs megyei pedagógust tüntetett ki idén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2009. december 18.
Kolozsvár tanácsa elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében az unitárius egyház visszakapta az épületet, melyben a román tannyelvű Victor Babes Líceum működik. A visszaszolgáltatás ügye 2004 óta húzódott. Ezzel a döntéssel megoldódhat a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium közötti székhelyvita. Az unitárius kollégium maradna az eddigi helyén, a most visszakapott ingatlanban pedig helyet kaphat a Brassai-líceum. /J. J. : Megoldódhat a Brassai-líceum ügye? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
